Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Nevezetességek és látnivalók képes leírás - Szolnok.tlap.hu
részletek »

Nevezetességek és látnivalók - Szolnok.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: szolnok.tlap.hu » Nevezetességek és látnivalók
Keresés
Találatok száma - 5 db
A szolnoki zsinagóga

A szolnoki zsinagóga

Az első zsidó családok 1830 körül telepedtek te Szolnokon. Előbb csak, mint vásáros kereskedők juthattak el a városba, de a fennálló rendeletek értelmében még az éjszaka beállta előtt távozniok kellett. 1818-ban már 60-80 család lakott Szolnokon és 1850-ben már meg is alakult a hitközség. Anyakönyvét 1851-től kezdve vezetik. Az első betelepülők kereskedelemmel foglalkoztak, de hamarosan kialakult az értelmiségi és hivatalnokréteg, tisztviselők, ügyvédek, orvosok, vállalkozók. A városközponttól a Tisza partjáig terjedő területen települnek le. Két templomuk, iskoláik, egyéb intézményeik voltak. 1927-ben 2500 fős közösség élt itt, ma is működik egy kis hitközség Kövesi Artúr elnök vezetésével. Zsinagóga (Koltói Anna u. 2.). A Tisza-parti ligetben álló nagyméretű reprezentatív zsinagóga ma kiállítási csarnok. Baumhorn Lipót építette 1898-ben. Az épület külső alaprajza téglalap alakú (19,83 X 34,19 m) a belső zsinagógai tér négyzetes (17,95 X 17,85 m). A tervezésnél a Lechner Ödön tanítvány Baumhorn alkalmazta mestere motívumrendszerét (a kupola nagyon hasonlít a Budapesti Iparművészeti Múzeum kupolájára)...

Damjanich János Múzeum

Damjanich János Múzeum

A szolnoki városi múzeumot az alföldi megyeszékhelyek közül utolsóként alapították. Hild Viktor, a megye kiváló történész kutatója már 1913-ban felvetette, hogy a Tisza partján a város egy közös épületet emeljen a múzeum és a könyvtár részére. Később, 1925-ben Zombori Lajos jeles festőművész, a Szolnoki Művésztelep tagja tervet is készített a Tisza-parton létesítendő kultúrpalotáról. Azonban Balogh Béla egyetemi magántanárnak csak 1933-ban sikerült létrehozni a szolnoki Könyvtár és Múzeum Egyesületet társadalmi összefogással. A gyűjteményt a város tulajdonában lévő bérház alagsorának helyiségeiben helyezték el. A városi múzeum életében új fejezetet jelentett, hogy 1948-ban Kaposvári Gyulát bízták meg az intézmény vezetésével. A múzeum jelenlegi helyének - az 1860-ban épült műemlék jellegű épületnek - a birtokba vétele 1952-ben kezdődött. A Damjanich János Múzeum 1996. évi tevékenységéért elnyerte Az Év Múzeuma kitüntető címet...

Hild Viktor Városi Könyvtár

Hild Viktor Városi Könyvtár

A központi könyvtárban és a fiókhálózatban 170 ezer kötet könyv, közel 100 féle folyóirat, napilap, 1200 hanglemez, 3000 diafilm várja az olvasókat. Központi könyvtárunk olvasótermében 5000 kézikönyv, 2000 szórakoztató és oktatást szolgáló videokazetta áll az olvasók rendelkezésére. Az állományunkból hiányzó könyveket könyvtárközi kölcsönzés útján beszerezzük, cikkek másolatát telefaxon megkérjük. Rendelkezünk fénymásoló berendezéssel, térítés ellenében fénymásolást vállalunk. 1991 márciusától videoklubot működtetünk. A klubtagok kedden és pénteken 10-18 óráig két-két kazettát kölcsönözhetnek. 600 féle CD ROM kiadványt használhatnak az olvasók a számítógépes részlegben. Internet részleg működik a könyvtár nyitva tartási idejében.

Repülőmúzeum

Repülőmúzeum

A Múzeumba a belépés ingyenes. A szabadtéri és a fedett területen egyaránt szabad fényképezni, de csak a kordonon kívülről. Esetenként egy-egy gépet belülről is meg lehet tekinteni, szigorú felügyelet mellett.

Szolnoki Belvárosi Plébánia

Szolnoki Belvárosi Plébánia

A templom történetéből: Szolnok város egyházi történetét a török előtti időkben teljes homály fedi. Mindössze két konkrét adat van: 1270. Körül Szolnok Főesperesség a váci egyházmegyében, két templom van: az egyik a várban, a másik kívül. A török idők alatt Gyöngyösről és Szegedről jöttek ferences barátok, a katolikus hívek lelki igényeinek kiszolgálására. (Oltalom-levél 1627-ből Mehmed begler-bégtől!) A török kiűzésekor 1685-ben a felmentő seregekkel együtt érkezett Leiterer Bernardin ferences tábori lelkész, aki egy ideig itt maradt. A mecsetté alakított vártemplomban állított fel ideiglenes oltárt, hogy a hálaadó istentiszteltet be tudja mutatni. A következő évben egy ferences konvent jött létre a mecset melletti épületben. Azonban a Thököly féle felkelés, majd a Rákóczi Szabadságharc viharos éveiben igen nehézzé vált az egyházi élet... 4 évre teljesen kiürült a város, majd amikor 1710-ben a néppel együtt a ferencesek is visszajöttek, az akkori várkapitány valami oknál fogva nem engedte be őket a várba, ezért a város szélén telepedtek le, ahol vesszőfonadékból, sárból, nádból templomocskát, deszkákból cellákat építettek...

Tuti menü