Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Környező települések képes leírás - Szolnok.tlap.hu
részletek »

Környező települések - Szolnok.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: szolnok.tlap.hu » Környező települések
Keresés
Találatok száma - 11 db
Abony

Abony

Abony Pest megye Dél-keleti sarkában Cegléd és Szolnok között fekszik, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye mezsgyéjén, Budapesttől 85 km távolságra. Területe 22.204 kat.hold, azaz csaknem 13 ezer hektár, mely az Alföld közepére jellemző nyugodt térszín, zömében a Tisza árterülete. Feltöltött területe a Monor - irsai homokvidék szélén, a Duna - Tisza közének homokhátságán fekszik. Tengerszint feletti magassága 90 méter körüli. Helységünk első írásos oklevélszerű története 1450-1472 között a Weseni család nevéhez kapcsolódik. Az 1450. december 2-án kelt oklevél szerint a mai abonyi határ területén fekvő akkori falvak: Aban, Mikelaka, Vadaegyháza pusztult helyek Paládiccsal együtt. Közülük három örökre pusztult hely. Mikelaka nevét a mai napig határrész őrzi Paládics pusztáéval együtt. Aban azonban néhány év múlva feltámadt; 1466. január 4-én királyi idéző levél innen idézi Weseni Lászlót és Demeter testvére özvegyét törvénybe, mivel az óbudai apácákkal szemben hatalmaskodó nemes urak ceglédi jobbágyaikat bántalmazták és Feketehalom pusztát tőlük elfoglalták. Az idézőlevél helységünket Aban néven említi, melyet a besenyő Aba származékként tartja számon a nyelvtudomány...

Besenyszög

Besenyszög

Besenyszög község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki kistérségben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Szolnok-tól északra fekvő település. Szolnok 16,5 km, Jászladány 18 km, Tiszasüly 20 km-re található. A község nevét a Besen nevű vízfolyásról kapta. Ez az elnevezés a besenyő nép emlékét őrzi. A terület már a neolitikum idején is lakott volt. A mai település 1771 és 1774 között alakult ki négy elpusztult középkori faluból. A község határa 1944-ben, Szolnok közelsége miatt, jelentős hadi események színtere volt. A faluban a házak egy része még őrzi a régi jellegzetes építészetet, tornác nélkül, fűrészes oromzattal készültek...

Kőröstetétlen

Kőröstetétlen

Kőröstetétlen Dél-Pest megye kis községe Cegléd és Szolnok várostól hasonló távolságra kb. 18 km- re fekszik. Lakóinak száma 917 fő. A rendszerváltás után, miután önálló település lett saját önkormányzattal és hozzá tartozó intézményekkel rendelkezett. Lassan, de biztosan fejlődött a település. Napjainkra ugyanis már teljesen kialakult a víz, szennyvíz, gáz, telefon és a szilárd burkolatú úthálózat. A címer leírása: Álló, háromszögű pajzs kék mezejében zöld pajzsláb, melyből halom emelkedik ki a zöld mezőbe. A halmon vörös belső, tetején vörös kétágú zászlóval ékített, nyitott ezüst sátor áll. A pajzsláb vágásvonalán, és a sátor mögött egymáson harántirányban keresztbetett két arany nyílvessző. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, íves arany szalagon feketével, nagybetűs KŐRÖSTETÉTLEN felirat. A település név előtt és után egy-egy díszpont.

Rákóczifalva

Rákóczifalva

Oldalainkon keresztül hasznos információkat kívánunk nyújtani a Rákóczifalván élőknek és az irántunk érdeklődőknek egyaránt. Honlapunkon városunk történetét éppúgy megtalálhatják, mint az önkormányzati intézmények és a civilszervezetek bemutatását, valamint az aktuális híreket, tájékoztató anyagokat. Rendezvénynaptárunk a helyi programokat, eseményeket gyűjti össze. A Polgármesteri Hivatal működéséről is adunk tájékoztatást, segítséget nyújtva az ügyintézésben. A Rákóczifalvára látogatók figyelmébe ajánlom gyönyörű Tisza-partunkat, az egyedülálló mackógyűjteményt bemutató Macihad kiállítást, a II. Rákóczi Ferenc és a kuruc kor hagyományait ápoló rendezvényeinket. A honlap folyamatos bővítésével az Önök naprakész, széleskörű tájékoztatását szeretnénk biztosítani.

Szajol

Szajol

Szajol kedvező földrajzi fekvése folytán ősidők óta lakott hely. A régészeti ásatások során többek között neolitkori, rézkori, bronzkori, római kori leletek kerültek elő a föld mélyéből. Szajol- Felsőföldön a Köröskultúra időszakából cölöpszerkezetes, paticsfalú házat tártak fel. 1261-ben Zoyli formában említi először IV Béla oklevele, amelyben az egri püspököt megerősíti Tiszapüspöki birtoklásában, s ebben megnevezi Szajolt mint szomszédos határközséget. Neve feltehetően török eredetű, az oszmán török soylu 'nemes, előkelő' szóból származhat. Arra utalva, hogy a település lakói nemesek voltak. Még az 1788-as összeírásban is a nemesek voltak túlsúlyban; ekkor '89 nemes, 1 polgár, 1 polgár örököse, 57 zsellér, 2 szabadságolt katona, 65 1-17 éves sarj, 9 egyéb', valamint '233 nő' élt a faluban. 1339-től a Szajoli-, a Simonfi-, a Kompolti-, az Országh-családok birtokolták. A XV. századtól sűrűn változtak birtokosai, a település az egri vármegye tulajdonába került, majd a koronára szállt...

Tiszapüspöki

Tiszapüspöki

Köszöntöm Önt, abból az alkalomból, hogy megtisztelt bennünket községünk iránti érdeklődésével! Honlapunk létrehozásában, így elérhetőségünk javításában is az a szándék vezérelt bennünket, hogy javítsuk az itt élő és hozzánk látogató, vagy látogatni kívánók tájékozottságát, bemutassuk községünk történetét, életét, a képviselőtestület, a polgármesteri hivatal és intézményeink munkáját, a közérdeklődésre számot tartó eseményeket, rendezvényeket. Lehetőséget és teret adjunk a lakosságnak észrevételei, véleménye kifejtésére, ezzel is segítve a kapcsolatok bővítését, az együttgondolkodás erősítését. Kérjük, legyen partnerünk ebben és községünk további fejlesztésében! Kérdéseivel, észrevételeivel, javaslataival forduljon hozzánk bizalommal!

Tiszavárkony

Tiszavárkony

Tiszavárkony, a Tisza jobb partján fekvő község, gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az ember jelenlétének nyomait már a korai időkből is megtaláljuk itt. Valószínűleg már a rézkorban és a szarmata korban is laktak itt emberek. Edénytöredékek kerültek elő az avar korból, az 1952-ben végzett ásatásokon. Régészeti feltárás indult a szomszédos Tószegen is. Előkerültek az AVAR korból különböző eszközök: horog, nyílhegy, kés, csákány stb.. . Ez a terület, de főleg a Tószegi rész nemzetközileg is elismert régészeti lelőhely. A középkorban királyaink itt keltek át a Tiszán, vagy éppen itt találkoztak alattvalóikkal, ellenfeleikkel. Várkonyban találkozott Endre király és Béla herceg, Mátyás király és Szilágyi Mihály, itt kelt át a Tiszán Dózsa György is felkelőseregével. A település az átvonuló hadaknak később is az útvonalába esett...

Tószeg

Tószeg

Tószeg, Szolnoktól Délre, a Tisza mentén helyezkedik el. A település lélekszáma közel 5 ezer fő, mely folyamatosan növekszik. Az elmúlt 20 évben az infrastruktúra teljes mértékben kiépítésre került: ivóvíz, villany, gáz, telefon, kábel TV, szennyvízhálózati rendszer, vízelvezető rendszer. Mintegy 300 kis- és középvállalkozó, köztük több multinacionális cég is működik településünkön: Euroszol, Accell Hunland Kft., Bachl Kft. A község lakásállománya döntően 40 évesnél fiatalabb. Ezen belül is számottevő a 80-as évtizedben épült lakások aránya. Tószeg az első települések egyike volt, ahová már a 80-as években sokan kiköltöztek Szolnokról és költöznek napjainkban is. Nagy előny, hogy a megyeszékhely a jó közlekedési infrastruktúra mellett, tömegközlekedési eszközzel is (vasút, autóbusz) 25-30 perc alatt elérhető. A település déli oldalán közel 1000 kertet számláló pihenő övezet fejlődött ki 25 hektáros horgásztóval. De a falu központjában is várja horgásztó a pecázni vágyókat. Gyermekeinket az óvodával közös fenntartású általános iskolában készítjük fel a középiskolás évekre. A művelődési ház épületében fogadja a községi könyvtár és a falumúzeum a közművelődésre igényt tartókat...

Törökszentmiklós

Törökszentmiklós

Törökszentmiklós a Tisza középső balparti szakaszának egyik legnépesebb városa, az un. volt Külső Szolnok területén. Neve változott. Közigazgatási hovatartozása, megyei és járási vonatkozásban hasonlóan. Volt járási székhely. Ma kistérségi központ. Emberlakta múltja bizonyíthatóan mintegy 7000 évre tekint vissza, az újkőkorra, a rézkorra. A körös-kultúra, az alföldi vonaldíszes kultúra emberei itt nemcsak megfordultak, hanem ismételten tartósan berendezkedtek. Ennek nyomait elsősorban szórványleletek, leletmentések, szervezett ásatások - legutoljára 1999-2000-ben - egyaránt bizonyítják. Korai kor hagyatékai közül jelentősek a kunhalmok. Van belőlük tucatnyi. A bronzkorból elsősorban a többrétegű szakállasi Holt Tisza melletti Terehalom sok generáció által lakott tell települése a legjelentősebb. Szerepét az 50-es évek helyi honismereti szakköre, Stanczik Ilona szisztematikus feltárása, Tárnoki Judit doktori disszertációja egyaránt értékeli. A helyi honismereti szakkör bronzkori kocsimodelljének megtalálása inspirálta a halom vizsgálatát. Tárnoki Judit doktori disszertációjából summázhatjuk jelentőségét: A Terehalmon feltárt leletanyag a település szerkezethez...

Hirdetés
Újszász

Újszász

Újszász város Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki kistérségében. Vasúti csomópont. A 82-es számú, Hatvan-Szolnok, a 86-os számú Vámosgyörk-Újszász-Szolnok, és a 120a számú Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonalak elágazó állomása. A település megközelíthető közúton a 4-es úton Abonyig, onnan 8 km Jászapáti felé autózva; Szolnokról a 32-es főúton Jászberény irányában 17 km. Vasúton a Hatvan-Szolnok, a Szolnok-Újszász-Vámosgyörk, és a Budapest-Újszász-Szolnok vonalakon. Az Árpád-kori település a XIV. században a Szász nevet viselte. Eredeti lakosai között német telepesek is voltak, aztán beköltöztek a jászok is. A településnek már 1347-ben volt kőtemploma. Az Újszászi vezetéknevű családok a XV. században jelentek meg. Újszász földje mindig is jó termőnek számított, így határában uradalmi, gazdasági központok jöttek létre. Több birtokos család lakott itt, leghíresebb az Orczy família. Már 1721-ben az Orczy család tulajdonába került Újszász puszta, de csak 100 év múlva költözött oda Orczy György azzal a szándékkal, hogy gazdálkodjék. Az 1997-ben városi rangot kapott település az utóbbi években egyre jobban fejlődik...

Zagyvarékas

Zagyvarékas

Régészeti leletek tanulsága szerint Zagyvarékas területe igen régen lakott hely. Kevés ásatás folyt ezen a részen, ám e ritka alkalmak során rábukkantak egy i.e.3000 körüli rézkori telepnyomra. Az i.sz. 10-15 közötti tárgyi emlékek azt bizonyítják, hogy akkor az iráni nyelvet beszélô szarmaták éltek itt. A 600-as években avarok lakták a területet. Honfoglaláskori leleteket is találtak a régészek környékünkön. Falunk múltjáról írásos emlékünk csak a sokkal késôbbi idôktôl van. 1347-ben említik elôször községünk nevét, amely már akkor kôegyházzal rendelkezett, ezért jelentôs hely volt. 1347 után Rékas többször elnéptelenedett, de mindig újra lakott hely lett. Az 1300-as években Külsô Szolnok megyéhez tartozott. A XV. századtól Heves megyéhez tartozó falu. 1546-tól a budai szandzsák pesti nahijéhez tartozik, valószínuleg a török kiuzéséig. A történészek úgy vélik, hogy Rékas a tizenötéves háború idején elpusztult. 1596-ben a fontos szolnoki vár közelében lévô Rékast Mehmed szultán hadai bizonyára pusztává tették. 1670. augusztus 16-án Füleken a rékasi Kovács Ferenc, valószínuleg mint bíró vagy esküdt fizeti be a falu pénzét a füleki vár palánkjának megerôsítésére...

Tuti menü